A gyógyszerkutatás eredményes fejlődésének köszönhetően az 1-es és 2-es típusú cukorbetegség kezelésére egyre újabb és hatékonyabb készítmények jelennek meg a gyógyszerpiacon, mindezek ellenére sem a kezelési eredmények, sem a szövődmények kialakulásának visszaszorítása nem mutat lényeges javulást.

A cukorbetegek számának járványszerű növekedése jól ismert. Napjainkban a Nemzetközi Diabétesz Szövetség (IDF) becslése szerint 415 millió cukorbeteg él Földünkön, ez a teljes népesség mintegy 8,8%-a. 2040-re 642 millió diabéteszes személlyel kell számolnunk. A növekedés azt jelenti, hogy a lakosság 10,4%-a, azaz minden tizedik felnőtt cukorbeteg lesz. A csökkent glükóz toleranciával élő személyek száma 318-ról 482 millióra növekszik a fenti időszakban. A hazai adatok egybecsengnek az európai fejlett államok epidemiológiai mutatóival.

A Magyar Diabetes Társaság közelmúltban háziorvosok együttműködésével, a FINDRISC kérdőív segítségével elvégzett szűrővizsgálatakor 70.432 személy töltötte ki a kérdőívet, ebből 68.476 kérdőív adatait értékelték. Az összes szűrt egyénre vonatkoztatva megállapítható, hogy a háziorvosi rendelésen megjelent, diabéteszről nem tudó betegek körében 15,09%-ban (10.630/70.432) lehetett a szűrővizsgálat keretein belül korábban nem ismert glükóz-intoleranciát igazolni.

A már ismert hazai cukorbeteg népesség reprezentatív felmérése alapján igazolt 7,65%-os hazai előfordulás mellett a vizsgálati adatok megerősítik azt a tényt, hogy minden felismert cukorbetegre egy nem felismert beteg, vagy a betegség előállapotában lévő személy valószínűsíthető.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatainak felhasználásával 2016-ban készült elemzés alapján megállapítható, hogy 2014-ben 727.000 beteg váltott ki valamilyen diabétesz kezelésére használatos gyógyszerkészítményt, természetesen e szám nem tartalmazza az életmód-terápiában részesülő, és a betegségükről még nem tudó cukorbetegeket. Az ADA (Amerikai Diabetes Társaság) 2018. évi szakmai ajánlása szerint a kezelt cukorbetegek 33-49%-a nem éri el a HbA1c, lipid, vagy vérnyomás célértéket és csak a betegek 14%-a jól kezelt mindhárom paraméter tekintetében, valamint nem dohányzik.

A szív-érrendszeri kockázatot fokozó tényezők szűrése és kezelése lassan halad. Rendszerszintű javulás szükséges, mert az ellátási rendszer széttöredezett, hiányzik az információ átadásának szervezettsége.

Egyre növekszik a betegek száma, ugyanakkor diabetes esetén az eredményes kezelés a gyógyszeres terápia mellett nem nélkülözheti a páciensedukációval járó „hozzáadott értéket”, a terápiás betegoktatást - TPE (Therapeutic Patient Education).

A TPE a WHO szakértői csoportjának megfogalmazása szerint az alábbiakat foglalja magában: A TPE folyamatos tanulás útján képessé teszi a diabeteses személyt, hogy életét optimálisan menedzselje. A TPE ezért folyamatos tevékenység, az egészségügyi ellátás integráns része.

Betegközpontú, így magában foglalja a diabeteses személyek szervezett felkutatását, megfelelő információ biztosítását, az önellenőrzés elsajátítását, a betegséggel kapcsolatos pszichoszociális támogatást, az orvosi kezelés előírásait, a kórházi és ambuláns ellátás megszervezését, szervezési információkat, az egészség és betegség-magatartással kapcsolatos tájékoztatást.

Kívánatos, hogy a páciens és családja megértse a betegség lényegét és kezelését, együttműködve az egészségügyi ellátást biztosító személyzettel, egészségesen éljen, igyekezzék életminőségét javítani.

Jelen oktató sorozat teljes mértékben megfelel ezen korszerű edukációs elveknek.

Az edukációs sorozat elsősorban az 1-es típusú, inzulinos és inzulinpumpás cukorbetegek számára nyújt segítséget, mely az alapinformációktól és a cukorbetegség kezelésétől kezdve az étrendi/diétás kezelésig felöleli a legfontosabb témákat.

Célunk, hogy valóban gyakorlati segítséget nyújtsunk és támogassuk a helyes diétás táplálkozás elsajátítását és ezzel hozzájárulhassunk a cukorbetegség hatékony kezeléséhez.